Ellenkező hatás


A Nicolas Sarkozy által szorgalmazott francia HADOPI törvényt (amit köznyelvben „három dobás” –törvényként is emlegetnek) 2009 őszén fogadták el és 2010. január 1-én lépett hatályba. A törvény értelmében három dobásuk maradt a francia netezőknek mielőtt kalóztevékenységük miatt a törvénykeze lesújtana rájuk, aminek fejében akár 1 évre is eltilthatják az internetről a jogtalan letöltésre vetemedőket.



A törvény a jogtalan letöltéseket és a szerzői jogok megsértését kívánta minimálisra csökkenteni, de felmérések bizonyítják, hogy a hatás egyelőre nem kívánt (mintegy 3%-os) növekedést mutat, ami az illegális letöltések számát illeti.
Bretagne-ban készített telefonos interjúkból leszűrték, hogy a P2P-hálózatokat használók 15%-a felhagyott korábbi tevékenységével, azonban ehelyett kétharmaduk stream-oldalakra látogat újabban vagy http-alapú letöltéseket folytatnak, pl. Data, Rapidshare és egyéb ilyen oldalakon, amielyekre ennek a törvénynek még nem terjed ki a palástja.

Forrás:
index.hu-A kalózellenes törvény erősítette a kalózkodást
index.hu-Három dobásuk maradt a francia netezőknek

Jobb későn, mint soha: Internet & mobil

Újabb és újabb kommunikációs technikák jelennek meg a piacon, ezzel egy időben egyre több lesz a zavart idősemberek száma, akik azt sem tudják, hogy most eszik vagy isszák ezeket az új csodákat.

Német szakértők szerint azonban még a 80 év felettieknek is érdemes megtanulni az internet és a mobiltelefonok használatát, mert ez akár az életüket is megmentheti, ezért az idősek helyzetével foglalkozó szövetségi hivatal (BAGSO) országos mozgalmat indított, hogy megtanítsa ezek használatát a 60 év feletti korosztályok számára.

A kurzuson természetesen (elsősorban) nem a YouTube használatát tanítják, hanem olyan alapvető és hasznos dolgokat, mint a telefonálás, a hívásfogadás, az sms-ezés és az e-mailezés. Ezek a tevékenységek az agyat is karbantartják, így segítik az idősek életminőségének a megtartását.
Magyarországon is vannak hasonló próbálkozások, de itthon a YouTube-ra és a MEK-re is szánnak időt az oktatók.

Az időseket segítő tanfolyamok mellett azonban már a gyártók is kiveszik részüket a segítségben: Nagyobb kijelzővel és szélesebb gombokkal ellátott készülékeket dobnak piacra, amelyek fülsértő csörgésre is képesek.

Forrás:
index.hu-Németországban netre tanítják időseket
index.hu-Öregedés ellen internet

Van, volt, lesz, nincs...

Van

Dánia második legnagyobb városának neve Århus. Nem pontosan, de közel Dánia közepén helyezkedik el. Nyüzsgő kikötőiről is híres a 300 ezer lakosú egyetemi város, valamint fontos vasúti csomópont az ország közlekedését tekintve.


Volt

A város neve régebben Aarhus volt. Egészen 1948-ig, amikor is egy helyesírási reform részeként áttértek a dupla „a” betűről az Å használatára és innentől fogva egészen máig ez volt a hivatalos verzió.

Lesz

Sok internetezőnek azonban nehézségeket okozott az interneten történő kereséskor a város nevének a keresőrészbe való beírása, ezért a városi tanács többsége áldását adta a név megváltoztatásához. Így lesz Dánia második legnagyobb városának a neve 2010 márciusától ismét Aarhus.

Nincs

Az Å betűs skandináv írásmódú változat többé nem létezik, max csak a könyvtárak katalógusában. :) A kezdőbetű feletti kis karika végleg, vagy legalábbis egy jó időre mindenképpen eltűnik ennél a tulajdonnévnél, de hiányolni az internetezők közül csak kevesen fogják.

Akik leginkább maradnának a skandináv változatnál, azok az alábbi okok valamelyikére hivatkoznak:
  • A skandinávok büszkék írásjeleikre, hiba lenne ebből levenni.
  • Egyesek a globalizáció jeleként értékelik és ellenzik a dolgot.
  • Mások szerint a számítógép van az emberért és nem fordítva, így inkább annak kéne alkalmazkodnia hozzánk és nem nekünk a billentyűzethez/géphez…
A csere mellett szóló érvek:
  • Az egyes felhasználók nem minden esetben ismerik az adott betűt előcsalogató billentyű-kombinációt. (Ezt jómagam is alátámasztanám.)

Forrás: http://index.hu/tech/

Erre ne taposs!

Volt szó már távirányítású robotzsaruról, távirányítású robotkígyóról, távirányítású műdínóról vagy csak maradjunk akár a távirányítású játékautóknál és nyugodtan állíthatjuk, hogy a különféle távirányítású és egyéb elképesztő robotok gyártsa nagyon is népszerű manapság, de nem volt még ez idáig igazi példa arra, hogy távirányítású élőlényekről beszélhetünk volna. Hát most már van.

A Texas A&M Egyetem nukleáris intézete tudósai nem akármilyen vívmánnyal szeretnének kitűnni a többi tudós közül. A háziasszonyok rémálmaiban előforduló rémisztő mumussal, vagyis a csótánnyal próbálják meg új lehetőségekhez juttatni a tudományt. Na de hogyan?

Mivel a nukleáris fenyegetés a csótányok között csak legyintés tárgya, így a kutatók, többek között William Charlton professzor állítása szerint is a csótányokat tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy nukleáris felderítést végezzenek egyes területeken. Főleg ott lenne hasznos, ahol megvan annak a veszélye, hogy esetleg terroristák helyeztek el nukleáris bombákat.


Az állatok közreműködése úgy válna teljessé, hogy a csótányokat felszerelnék egy távirányítású szerkentyűvel, ami a távirányítót forgató ember kívánsága szerint nyomást gyakorolna a parányi élőlény megfelelő lábaira, ezáltal megfosztva a csótányt a szabad irányválasztástól. (És hol van ilyenkor a greenpeace? =) ) Bár a csótányok is (mint a legtöbb rovar) "csak" 6 hónapig képesek élni, de ezalatt az idő alatt azonban a kondijukra nincs kifogás, hiszen apró termetükhöz képest igazán kitartóak, közel fél órán keresztül képesek futni egyfolytában, s bár nem mint a hangyák, de ők is képesek testtömegük többszörösét cipelni, így remek túrázók is az egyenletlen terepviszonyokat tekintve és hatékonyak a felderítésben.

Korábban volt (nem is egy) példa már arra, hogy állatokkal végeztettek felderítéseket tudományos megfigyelés céljából. A legérdekesebb talán mégis mind közül a méhekre szerelt mikrocsipes megoldás, aminek jelzését lekövetve, majd a méhek táncából és egy külön kis szerkentyű segítségével be tudják határolni a tudósok a méhek által meglátogatott rádióaktív területeket.

Az ötlet jó, a megvalósítás minden bizonnyal költséges, így aki a jövőben netalántán esetleg egy fura szerkentyűvel ellátott undormányra akad egy réten, az gondolja meg háromszor is, mielőtt végül mosolyogva rátaposna egy ilyen élőlényre! =)

Forrás:
http://index.hu/tech/2010/02/18/taviranyitasu_csotany_a_nuklearis_katasztrofa_ellen/

Robotzsaruk a bűnözés ellen

Ki ne látott volna (legalábbis a mai fiatalok körében bizonyosan) legalább egy epizódot a most is nagy sikerű Csillagkapu c. filmsorozatból? Ugye többen rögtön már magunk elé is képzeljük az elénk állított nagy „köralakú micsodát”, amint egy hetes ékzárnak nevezhető háromszögletes lámpácska szépen a helyére csusszan és a megnyíló kapun keresztül már repül is át az a bizonyos földi népek által kedvelt kis UAV (angolul Unmanned Aerial Vehicle – Pilóta Nélküli Légi Jármű) az ellenséges területekre, hogy felderítse az alant elterülő tájat.


Ennyit az érdekfelkeltésről. =) Valószínűleg többségünknek a filmeken és a neten fellelhető videókon/képeken kívül nem sokunknak volt még szerencséje ahhoz, hogy ilyen kis repülő szerkentyűt lássunk élőben (Egészségére, akinek igen!), pedig már vagy 50 éve használ ilyet az ember, persze nem az egyszerű közember, hanem főként a katonaság. Azonban változik a világ és hát fejlődik a technika, bővülnek az igények. Talán nemsokára ilyet kér majd minden gyerek karácsonyra, de azért ugorjunk vissza a jelenbe!

A briteknél azonban idén már láthat ilyet az egyszerű járókelő is. Pontosabban láthat, ha nem éppen őt kuksizzák titokban a fellegekből, olyan magasságból, ahol a legnagyobb pelikán is csak mozgó porszem az utca porában, ugyanis a rend őrei is szemet vetettek a technikára, mégpedig a bűnüldözés elleni fellépés érdekében. Nem olcsó mulatság tagadhatatlan, hiszen „egy ilyen szerkezet 40 ezer fontba (körülbelül 12,5 millió forintba)” kerül, ahogy olvashatjuk az index.hu-n, de a bűnözök megfigyeléséhez szükséges fánk mellé kell azért más szórakozás is a törvényes kezekbe, ha meg hasznos is, hát annál jobb!

A használata mint hasznos robottárs a rendőrség színeiben, nem régóta valósult meg. Egy hónapja még csak tervezgettek most meg lám a kezdeti siker máris koronázott egy kék királyt. A vádlottak padjában meg ott csücsülhet a kamasz, aki a meghiúsított gépkocsi lopás után most bőszen rója az imákat, hogy ma már nincs hóhér a középkori értelemben és hogy a büntetőjog fontos elve az ártatlanság vélelme, miszerint mindenki ártatlan mindaddig, amíg jogerős bírói ítélet őt bűnösnek nem nyilvánítja. De jó is ez.

De vajon majd mi derül ki? Ártatlan a vádlott? Miután a rendőrök leleplezték tettét, a tolvaj a közeli bokros területen lapult meg. Az ártatlanokra valló viselkedés azonban nem hozott számára gyümölcsöt, mert az UAV kiváló minőségű kamerája és infrakeresője, mint szagos csont, úgy vezette a rejtekhelyre a kopókat.

Robotzsarukat azonban nem csak a britek használnak. Japánban már egy ideje divat az irodai robotzsaru és a két műszakban dolgozó rendőr-idegenvezető okosrobotok. Bár szerény véleményem szerint egy UAV tényleg többet ér felhasználhatóságát tekintve, mint egy hálót kilövő, egyszerű tolvaj-ijesztgető robot, de kelet és nyugat úgy tűnik más igényekkel rendelkezik. Mi meg maradjunk a bevált középúton, kék kabátos barátainkat nem holmi robotokra elcserélve! Az már más kérdés, hogy valószínűleg nem is lesz egyenlőre erre elég arany az államkincstárban. De egyáltalán szükség lenne erre a technológiára? Ártani nem árt, de mivel nem ingyen van, így kétlem.

Forrás:
http://index.hu/tech/2010/02/15/a_robotrendor_fogta_el_a_tolvajt/
Kép: index.hu